A Művészetek Palotája Budapest egyik legfiatalabb többfunkciós kulturális létesítménye, ami egyszerre három különböző művészeti ág: a zene-, a vizuális és a színházművészet kedvelőinek ad állandó otthon. A Duna Sétány Kft. 2000. október elején hét építészeti irodát kért fel¹ az épületegyüttes…
A Toldy Ferenc Gimnáziumot Ferenc József császár alapította, 1859-ben készült el Petschnig János tervei alapján a neogót stílusú téglaépület. Az iskola főépülete több száz éve nem tartalmazott tornatermet, ezért 2001-ben a Budavári Önkormányzat tornatermet magába foglaló épülettel bővítette az iskolát,…
A régi Fény utcai piac több, mint ötven évig működött. Bár a Tisztiorvosi Szolgálat nem találta megfelelőnek, nagy népszerűségének köszönhetően a nagy múltú épület mégis megmenekült a bezárástól. A II. kerületi önkormányzat 1995-ben hagyta jóvá a Retek utca-Fény utca-Lövőház utca…
A jelenkor Budapestjének, illetve a Budapesthez hasonló hajdani iparvárosoknak megkerülhetetlen kérdése a kiüresedett rozsdaterületek, elhagyott ipari- és gyárépületek felhasználhatósága. Ilyen kérdéses területnek minősült a 11. kerületben a Sopron út és a Hengermalom utca határán álló egykori hajtómű- és festőberendezés-gyár (HAFE)…
A Zeneakadémia intézményének területe az elmúlt években már nem tudta kiszolgálni a megnövekedett igényeket, így bővítésre volt szükség, melyhez a megfelelő helyszínt a Wesselényi utca 52. szám alatt találták meg. A Feszl Frigyes tervezte épület a mai elvárásoknak azonban sem…
Az Andrássy út 110-es számú historizáló, nagypolgári villaépület 1876-ban, Petsch Ede tervei alapján épült. 1913-ban Pucher István alakítottá át Otto Wagner stílusában; a villa eredetileg a Rausch család tulajdonában volt. tervező: Orbán Csaba, munkatársak: Tölgyesi-Morvai Krisztina, Balaskó Miklós - Artonic Design Kft. belsőépítészet:…
A 2007-ben lezajlott tervpályázatot megnyerő Zsuffa és Kalmár Építész Műterem munkája a zsűri szerint „állítja, hogy az új épület nem igényel új építészeti karaktert, de eleget kell tegyen a kiírásban megfogalmazott reprezentációs elvárásoknak. Összhangja, együttélése az ANS II épületével kiegyensúlyozott,…
A Mozgásjavító Iskolát mint intézményt még 1903-ban hozta létre Rothfeld Richárd, ami 1913-ban kapott helyet a Mexikói úton álló Medgyes Alajos tervezte épületben, majd az 50-es években átköltözött a Vakok intézetébe (terv: Lajta Béla, 1905-08). Az átalakítás azért volt szükséges,…
A Lágymányosi öböl környékét az 1838-as nagy árvíz után kezdték el átalakítani. Először a Gellért-hegytől délre építettek töltéspartot, ezzel kihasítva a Lágymányosi tó öblét a tölcsérszerűen kiszélesedő Dunából. 1870-ben készült el az úgynevezett Kopaszi párhuzammű, majd az északi vonal mentén…
A Szentendrei út mellett, a Pók utcai lakótelep és az Aquincum - polgárvárosi amfiteátrum szomszédságában áll a Klímacentrum Kft. irodaháza, mely Vadász Orsolya, Dékány Tibor, Finta Sándor és Hatvani Ádám a Sporaarchitects tervei alapján épült fel. A letisztult tömeg szoborszerű…
A templom a környező lakótelep építését irányító fa barakkok helyén, Újpalota kisvárosi és az 1960-as években épült lakótelepi beépítéseinek határán fekszik. A területet az önkormányzat adományozta 99 évre, templomépítési célra. A nagyvonalú paneltelepítés egy vágyott város előfutára volt - a…
Az első magyar áruház 1911. március 3-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű számára az Andrássy út 39 szám alatt, az egykori Terézvárosi Kaszinó helyén, amiből a Paulay Ede utca felé eső szárny maradt meg a Lotz teremmel. Az építész Sziklai…
A Magyar Autóklub új épülete Újpest-Városkapu közelében található. Építészeti formálásban a reprezentáció, egy új szimbolikus épület megalkotása volt a cél, míg műszakilag a fenntartási költségek és a környezeti terhelés minimalizálása volt az elsődleges. Városépítészeti szempontból azért települt az épület Újpest…
A budai Gyorskocsi és Kacsa utcai saroktelken épült kisméretű irodaház kitűnik, mégis belesimul a környezetébe. Két eltérő méretű és helyzetű tömegre van bontva, melyeket a föld alatt 3 szintnyi mélygarázs köt össze, vizuálisan pedig a téglaburkolat és a téglalap alakú…
Budapest XIII. kerületi Önkormányzat a növekvő gyereklétszámra válaszolva meghívásos tervpályázat alapján Nagy Csabát, az Archikon Kft. tervezőjét bízta meg egy 75 férőhelyes óvoda, és egy 40 férőhelyes bölcsőde tervezésével. vezető tervező: Nagy Csaba - Archikon Kft. munkatársak: Benedek Botond, Niszler…
A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium épületének bővítésére 2002-ben írtak ki meghívásos tervpályázatot. Az I. díjat elnyert Építész Stúdió terve a nagy átalakításoktól sem visszariadó, bátor vállalás. A terv kapcsán a tisztítás, a rend a legfontosabb kulcsszavak. tervezők: Keller Ferenc, Sólyom Benedek, Szabó…
A csepeli görögkatolikus kápolna a külvárosi, kis léptékű családi házak között, mint a „görögkatolikusság legnyugatibb bástyája” van jelen. A kicsi, de kompakt tömeg nem a díszítéseivel, vagy kiművelt részleteivel próbálja fölhívni magára a figyelmet, hanem az egy lendülettel létrejövő, nagyvonalú…
A Dózsa György út – Lehel út – Szabolcs utca – Lőportár utca által határolt terület több telkén zajlanak építkezések, új lakó- és irodaépületek kapnak helyet a rohamosan fejlődő környezetben. A vegyes funkciójú tömb rendezésére 2005-ben elkészült egy Kerületi Szabályozási…
A SZÁMALK új székháza Budapest XI. kerületében, a Mérnök utcában található, mintegy 800 méterre az Etele úti régi épülettől. Az új oktatási központ - amely helyet ad a Gábor Dénes Főiskola egyes részeinek, illetve több kisebb oktatási szervezetnek is- Dobai…
Az épületegyüttes Lágymányoson található a Petőfi-híd budai hídfőjénél. A környék beépítését észak felől az utcavonal tartásával követi, délen kilépve a szigorú ortogonális rendszerből: a telepítésnek köszönhetően különleges kapcsolat alakult ki a környező park és az épület között. A zöldfelületek átszövik…
A Vízivárosnak ez a területe korábban egységes, intenzív beépítésű építészeti karaktert hordozott. A sűrűség a háború utáni építkezésekkel tovább fokozódott, de a kiegyensúlyozottság felborult, több öncélú, idegen testként viselkedő új épület jött létre a 70-es években. Az Építész Stúdió munkatársai…
A Lágymányosi öböl környékét az 1838-as nagy árvíz után kezdték el átalakítani. Először a Gellért-hegytől délre építettek töltéspartot, ezzel kihasítva a Lágymányosi tó öblét a tölcsérszerűen kiszélesedő Dunából. 1870-ben készült el az úgynevezett Kopaszi párhuzammű, majd az északi vonal mentén…
A Ferenciek tere Budapest belvárosának meghatározó eleme. Itt magasodnak Habsburg Klotild Főhercegnő megrendelésére épült iker bérpaloták, amelyek 1902-ben Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján készültek el. A paloták a Szabad sajtó útra szimmetrikus telekkel, alaprajzzal, homlokzattal rendelkeznek, ennek köszönhetően…
Az E épület a Lágymányosi Informatikai Irodapark utolsóként elkészült eleme. A tervező ugyanaz a Kertész Építész Stúdió volt, aki a 2001-ben átadott MATÁV (ma T-Com) székházat tervezte, amely az Infopark második épülete volt, az IBM épület után. Az építészeknek tehát…
A Blaha Lujza tértől háromutcányira, zártsorúan beépített 3-4 emeletes lakókörnyezet található. Ide – a Bérkocsis utca és a Tolnai Lajos utca sarkára – épült a bölcsőde. vezető tervezők: Alföldi György DLA, Bach Péter, Kisgergely Csaba, Vörös Tamás tervezés/építés éve: 2011/2012 fotó: © Frikker Zsolt…