A Művészetek Palotája Budapest egyik legfiatalabb többfunkciós kulturális létesítménye, ami egyszerre három különböző művészeti ág: a zene-, a vizuális és a színházművészet kedvelőinek ad állandó otthon. A Duna Sétány Kft. 2000. október elején hét építészeti irodát kért fel¹ az épületegyüttes kialakítására vonatkozó ötletpályázaton való részvételre. Az elbírálást követően november közepén Zoboki Gábor és Skardelli György fejlesztették tovább terveiket, végül decemberben a beruházó a Zoboki, Demeter és Társaik Építészirodával kötött szerződést.
- felelős tervező: Zoboki Gábor - Zoboki-Demeter és Társaik Építésziroda;vezető építész: Turi Zoltánbelsőépítész tervezők: Erőss János, Silvester Csaba; építész, belsőépítész tervezők: Bordás Péter, Borzák Richárd, Császár Imre, Demeter Nóra, Simon Móni, Szatmári Gábor, Valkai Csaba, V. Szabó Gyula;
- építés éve: 2001-/2002-2005
- fotó: © Bujnovszky Tamás
- → az épület a "hazai középületek" térképen itt!
Az eredeti (és szakmai vitát kiváltó) elképzelések szerint az intézmény a Modern Magyar Művészetek Múzeumát, a Hagyományok Házát és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar, Kottatár székhelyét foglalta volna magába. Később - többek között Zoboki Gábor közreműködésével - a hangversenyterem funkció vált hangsúlyossá (két előadóteremmel), ami mellett a Ludwig Múzeum kapott helyet az épületben.
"Egy múzeum nem attól lesz múzeum, hogy kölcsönkért anyagokból csinálnak benne kiállítást, hanem az önálló, markáns gyűjteményépítési, szerzeményezési politika mentén zajló munkától”- Bellák Gábor.
A palota a Lágymányosi híd pesti lábánál épült, külső megjelenését az egyszerű vonalvezetés, a hatalmas, egybefüggő üvegfelületek jellemzik, belső terei tágasak és jól áttekinthetők. A tervezés során az épület belső funkcióira helyezték a hangsúlyt ennek alárendelve külső arculatát.
A létesítmény három fő egységből áll, a tervezők kompozíciós elve az volt, hogy a három önállóan működő kulturális egység sehol ne kerüljön egymás fölé illetve alá, a közönségforgalmi helyeken azonban összekapcsolódjanak. Az előcsarnok fontos funkcionális szerepet lát el, elosztóhelyként működik az érkező közönség számára. A szintek közötti kapcsolatot itt nagyszabású lépcsők, mozgólépcsők és felvonók biztosítják.
Az épület szívében foglal helyet Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, formája - a „shoebox” - adja a tömb meghatározó építészeti karakterét. Belső kialakítása egyszerre modern és méltóságteljes, mindezt meghökkentő méretei is igazolják. A zenekari pódium a nyitott hangversenytérben helyezkedik el, ami mozgatható bővítményinek köszönhetően három különböző színpadméret is kialakítható. A hangversenytermet akusztikai adottságok, technikai felszereltség tekintetében Európa legjobb koncerttermei között tartják számon, akusztikai berendezéseit a Russel Johnson vezette amerikai akusztikus cég tervezte.
A palota keleti oldalát a Fesztivál Színház foglalja el, ami a Nemzeti Táncszínháznak ad állandó otthont. A korszerű technikának köszönhetően az előadóterem lehetőséget nyújt táncprodukciók, klasszikus zenei kamarakoncertek és kamaraoperák rendezésére. Érdekesség, hogy a színházterem mennyezete nyitható, így a fölötte lévő tér zengőkamraként működik, illetve a mobil színpadnyílás, aminek a mérte a produkció igényeinek megfelelően változtatható.
A Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum a komplexum Dunára néző oldalán helyezkedik el, belső tereit az áttekinthetőség, letisztultság, flexibilitás jellemzi. A modern vizuális művészetek változó igényeinek megfelelően a kiállító-helyiségek tere változtatható, a természetes és mesterséges fény aránya pedig pont ideális. A múzeum magába foglal interaktív bemutató termeket, könyvtárat, médiasarkot és gyermekfogalkoztatót.
A Művészetek Palotájának megjelenése, funkciói, kivitelezése és modern technológiai háttere lehetővé teszi bármilyen méretű és minőségű produkció befogadását, és képes arra, hogy a különböző művészeti ágakat egy helyen vonultassa fel. A komplexum 2006-ban elnyerte a FIABCI Prix d’Excellence-díját, a nagyközönséget kiszolgáló épületek különleges kategóriájában. További díjak: Style in Business díj (2006), Pro Architectura díj (2006).
Az anyagot gyűjtötte: Bakos Dávid, Gyurkó Alexandra
¹a meghívott építészek: Reimholz Péter (W6 Stúdió), Skardelli György (Középület-tervező Rt.), Szász László (Stúdió 100 Kft.), Szűcs Balázs (Durisol Stúdió), Vadász György (Vadász és Társa Építőművész Kft.), Varga Levente (Atlant+ Turányi és Simon Kft.), Zoboki Gábor (Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda)
Publikációk:
Internetes felületen:
Modern Magyar Művészetek Múzeuma:
- Új Modern Magyar Művészeti Múzeum épül Budapesten - in: építészfórum, 2000. november 2.;
- Balogh Gábor: Zoboki Gábor nyerte az új kortársmúzeum ötletpályázatát – in: építészfórum.hu, 2001. 01. 05.;
- Pásztor Erika Katalin: Modern Magyar Művészetek Múzeuma – in: építészfórum.hu, 2001.01.17.,
Művészetek Palotája:
- Józsa Ágnes: A Művészetek Palotája sikertörténet – in: nol.hu, 2010.12.30;
- Iványi Balázs: Művészetek Palotája, avagy kulturális bevásárlóközpont-2005/1;
- Biczó Gabriella: De mit kezdjünk vele nappal? – in: építészfórum.hu, 2006. október 16.;
- Varga Mihály: Behemót öcskös a nővére hátában –in: építészfórum.hu, 2005.02.24.;
- Szentpéteri Márton: Művelődés a Soroksári Úton, az ördög a részletekben – in: Magyar Narancs, 2005.01.13.;
- Peter Hagmann: Ein Nervenzentrum der Musik (in german) - in: nextroom.at, 27.06.2008;
- (ismeretlen): Így épült a MÜPA tízéves orgonája - in: mupa.blog.hu, 2016. május 20.
nyomtatott:
- Szász Katalin, Bacsó Bori: Új város épül – in: Octogon különlenyomat ,2005;
- Szegő György: Nemzeti Hangversenyterem – in: Régi-Új Magyar Építőművészet, 2005/1;
- Hegyi Nóra: Művészetek Palotája – in: Atrium, 2005/1;
- Wesselényi-Garay Andor: Illusztratív építészet – in: Alaprajz, 2005/1;
- Balog János: Sikeresen startol a Művészetek Palotája – in: Találkozások, 2005/5;
- A Művészetek Palotája – Színpad, 2005/1 (teljes szaklap);
- Somogyi Krisztina: Új Ludwig Múzeum – in: Magyar Építőművészet – 2005/3;
- Zoboki és Demeter: Művészetek Palotája - részletek a műszaki leírásból, rajzok és fotók - in: építészfórum, 2006. október 2.
- Paolo Pittaluga: Nouvo Palazzo delle Arti a Budapest – in: Impianti, 2006/41.;
- The Palace of Arts, Budapest – in: Architext, 2007/1-2.;
- Szikra Renáta: AKUSZTIKONOK – Jovánovics-relief a Művészetek Palotájában - in: Artmagazin 2015/2;
díjak:
- FIABCI Prix d’Excellence, a nagyközönséget kiszolgáló épületek különleges kategóriájában.
- Style in Business díj (2006)
- Pro Architectura díj (2006)
Adatok:
- megrendelő/építtető: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
- alapterület: 72000 m2
- az épület linkje a tervező honlapján
