Fogyatékosok szállásépülete - Koroncó

Koroncón, Zöldmajorban a múltszázadi, leromlott állapotú kastélyban értelmi fogyatékosok laknak, dolgoznak - egy hosszú távú fejlesztési program keretében pavilonszerűen több épülettel bővül az együttes, melynek első eleme a 22 főt befogadó  szállásépület.

A helyszín nyugalmat sugároz, ideális atmoszférát teremtve az itt élő enyhe, illetve középsúlyos értelmi fogyatékosok számára. A közösség életében elemi kérdés a természet közelsége, a tervezésnél kiemelten fontos volt az értékes faállomány megőrzése. A régi kastély, a későbbi foglalkoztató, és az új szállásépület közös teret határolnak, ami meghatározó szempont volt a telepítésnél, csak úgy, mint a tájolás, és a későbbi bővítés lehetősége.

Meghatározó elem az épület hosszoldalán végigfutó tornác, amely mai értelmezése egy szintén alapvető ősi építészeti formának, a parasztház tornácának. A magyar éghajlati viszonyok között ez a fedett-nyitott tér jól használható, védelmet biztosít egy nyári zápor, vagy tikkasztó hőség esetén is. Kijelöli azt az átmeneti teret, amely már az épület szerves része, ugyanakkor nyitottságával a környezethez is kapcsolódik. Változó magassága különleges térélményt nyújt, a finom lamella szerkezet pedig biztosítja a kellő árnyékolást.

A cseréppel borított, faszerkezetű tető önálló kompakt egységet alkot, amely védelmezően borul a szállásépület hasábja, és a hozzá kapcsolódó tornác fölé. Az inkább modern karakterű épülettömeg, és az ősi jellegű tetőforma között különlegesen szabad, kötetlen kapcsolat alakul ki. Egymásra utaltak, mégis önálló életet élnek. Az egyik hosszoldalon szerkezetileg is elválnak egymástól, a tető a falszerkezet helyett a tornác ácsszerkezetére támaszkodik. Haba Péter így jellemzi: „A formák, karakterek, hangulatok egymásba áttűnése a ház maga: a tető és a ház kölcsönös egymásra hatásához hasonló viszonyt találunk az épület és a természet között is. …”

összeállította: Paczolay Zoltán

Publikációk: internet:

nyomtatott:

Adatok: