Református templom - Budakeszi

A templom a református gyülekezet számára a korábbi, egy parasztházban berendezett imatermük helyett épült egy mesteriskolás felvételi tervpályázat nyomán; egyben a határon túli magyarok emléktemploma is. Az épület Budakeszi kettős főutcájának ölelésében, a középső parkos terület sarkán helyezkedik el, a gyülekezeti teremmel és a lelkészlakkal szemben.

Basa Péter a telek elhelyezkedéséből és formájából adódó korlátokat, nehézségeket, az épület koncepcióját és formáját alakító erőkként használja fel. A szomszédos parkban lévő emlékműre való rálátás, a forgalmas kereszteződés átláthatósága, a forgalom zajától való védelem, a keskeny telek és a lejtés, mind hatással volt a szokatlan forma szerkesztésére.

Az építész így fogalmazza meg a templom koncepcióját: „A református templom nekem fényt, tisztaságot, szabadságot jelent. Budakeszi református temploma ezért a nagy fehér falból, az erre támaszkodó faszerkezetből és az ezek közt beáramló fényből épül föl.” (Alaprajz 2000/2). A belső tér a református szokás szerint centrálisan bútorozott. A teret meghatározza a felnyíló tetőszerkezet elemein létrejövő fényjáték. A torony alatti bejárattól induló folyosó szervezi a tereket, fölötte karzat van, és a másik végén a szintemelkedés miatt a karzat magasságában lehet bejönni az épületbe. A templomteret a forgalmas utcától tömör, kettős fal zárja el, és a falközben a lelkész által használt szervízút van, mely felülről megvilágított.

Másodlagos funkciójából következően az épület a határon túli magyarokra, az erdélyiekre is utal, ugyanis a II. világháború után ide telepített erdélyi lakosság alkotja a gyülekezet nagy részét. Az erődtemplomokra utal a biztonságot adó tömör fal. Ezt a falat kivéve minden fából készült, az oszlopok, gerendák, a tetőszerkezet, a lécburkolat, az árnyékolók, és a tetőt borító zsindely. A teljes egészében fából készült torony közvetlenül idézi a református és erdélyi hagyományokat.

A hagyományos utalások mellett a szerkezet és annak részletei modern, gondos, tudatos mérnöki szemléletről tanúskodnak. Az ornamentális díszítés is megjelenik a padok oldalán lévő kis mezőkben, ezek Keresztes Dóra iparművész égetett mintái.

Az anyagot gyűjtötte: Békési Gáspár

Publikációk:

internetes:

nyomtatott:

díjak:

  • Pest Megyei Építészeti Nívódíj - 2000,
  • Figyelő Építeszeti Díj - 2002,
  • Pro Architectura Díj - 2002

adatok: