Művelődési központ és gimnázium - Balassagyarmat

A Balassagyarmati Nevelési és Művelődési Központ végleges terve többszöri versenyeztetés, eredménye. Az 1985-ben lezárult országos tervpályázatot további ajánlati tervek és versenytárgyalások követték, míg végül az IPARTERV Reimholz Péter irányitásával készült tervét fogadta el a megbízó.

építész: Reimholz Péter - IPARTERV
építész munkatársak: Rajk László, Szász László, Lukáts Gabriella
a tervezés/építés éve: 1989-1992/1992.
fotó: © Lente András
→ az épület a "hazai középületek" térképen itt!

A beruházási program tervezésénél merült fel először a komplexum szakaszos megépítésének lehetősége, amire anyagi okok miatt volt szükség. Itt rendkívül előnyösnek bizonyult a halmazszerű beépítési koncepció, mivel részleges megépítés esetén sem hat bántóan az épület befejezetlensége. Végül le kellett mondani az eredeti tervekben szereplő fedett tornateremről, és a második ütemben tervezett uszoda és színház sem készült el.

Az épület legfontosabb térszervezési feladata a különböző funkciók összebékítése. Ugyanabban az épületben foglal helyet a Madách Imre Könyvtár, a 12 tantermes Szentgyörgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a művelődési ház. Ezt a problémát is a halmazszerű beépítés, illetve az additív tömegek alkalmazása oldja meg. Az így kialakult épület szinte egy kisebb városként jelenik meg, melynek tagolt, változatos homlokzatai jól illeszkednek a kisvárosi léptékhez. Tömege nem nyomja el, nem harsogja túl a környezetét, hanem illeszkedik a helyszín összefüggéseihez. Az iskolaszárny vernakuláris tömegkapcsolatai, kerítése, és a nyerstégla oromfalazatos homlokzatok tükrözik a meglévő építészeti hangulatot. Az épületegyüttes negatív sarkát kitöltő, íves tetővel fedett elfordított kocka tömege emblematikus részét képezi az egésznek. A főhomlokzat posztmodern díszítéseivel együtt ezek a finom részletek jelzik számunkra a komplexum középületi mivoltát.

Ez az épület egyértelműen elszakad a késő modern formavilágától, mégsem nélkülözi a funkcionalitást és konstruktivitást a posztmodern jegyek kedvéért. Reimholz Péter így irt a modernizmust váltó posztmodern korszakról: „.. a realizmusnak ezen új korszaka abban különbözhet bármelyik elődjétől, hogy az épitészet univerzumát, mint ábrázolásának tárgyát, a modernizmus eredményeivel kibővítettnek tudhatja.”

összeállította: Bognár Tünde