A régi Budapest Sportcsarnok, amelyet Kiss István Ybl-díjas építész tervezett, 1999. december 15-én égett le. Ikonikus épület volt, amelynek pótlása nem ígérkezett egyszerű feladatnak. Eleinte a régi épület minél nagyobb hányadának megtartásával szerettek volna a tervezők egy új sportcsarnokot felhúzni, de mivel a régi kör alakú elrendezés az újkori igényeknek már nem felelt volna meg, ezért egy új épület tervezésébe fogtak.
- tervezők: Skardelli György, Pottyondy Péter, Közti Rt.
- építész munkatársak: Bálint Andrea, Farkas Zsolt, Koncz Zsuzsa, Molnár Tibor, Radványi Katalin
- az aréna-tér építész tervezői: Skardelli György, Gáspár László, Lázár Ferenc, Közti Rt.
- építész munkatársak: Dudás István, Kádas Eszter, Nádainé Kovács Sarolta
- a tervezés/építés éve: 2000-2001/2001-2003
- fotók: © Balogh Zoltán, Lázár Ferenc, Polgár Attila, Sztraka Ferenc, Zsitva Tibor, Közti Rt.
- → az épület a "hazai középületek" térképen itt!
Az arénatér egyik fő tervezési elve a patkó alakú nézőtéri elrendezés volt, mivel ez rugalmasabban tudta biztosítani a különböző méretű sportpályák igényét, illetve más rendezvények alkalmával könnyebb volt az arénatér átalakítása és a belső díszletek szállítása, felállítása.
Tömegformálásban Skardelli Györgyöt már régóta foglalkoztatta egy "egygesztusú" épülettömeg építészeti problémája. Az aréna végső megjelenése egy kavicsforma lett, amely finom tárggyá teszi a hatalmas csarnokot. Ekörül sugaras szerkesztéssel három kicsi és kettő nagy "kristály" helyezkedik el, amelyben lépcsőházak, jegypénztárak, kávézók és sörözők találhatók.
Említésre méltó emellett, hogy a tervezők nem csak egy épületet szerettek volna tervezni, hanem a tervezési programon jóval túlmutatóan (a telekhatárokat sem figyelembe véve) egy nagyvonalú városrendezési tervvel is előálltak. Eszerint az egész arénát egy "dekkre" állították, és alatta helyezték el két szinten a parkolást, és a busz-pályaudvart, a felszínt meghagyták a gyalogosok számára. Ezzel sikerült visszahódítani a városi teret az emberek számára, még egy ilyen nagy forgalmú közlekedési csomópontban is.
Az Aréna és környezete ezzel olyan projektté lépett elő, amely Budapest építészeti arculatát jelezni és alakítani képes épület. Nem egy épületként van jelen a felmagasított térszinten állva, hanem egy ikonikus tárgyként pózol ott, amely méltó utódja a leégett BS-nek.
Az anyagot gyűjtötte: Nguyen Duc Minh
Fotók: © Balogh Zoltán, Lázár Ferenc, Polgár Attila, Sztraka Ferenc, Zsitva Tibor, Közti Rt.
Publikációk:
internetes:
- Egy meglelt bátor mozdulat - Budapest Aréna, in: Octogon, 2006. 12. 04.
- A Budapest Sportcsarnok és a Városi Köztér építészeti együttese, in: Építészfórum, 2002. 08. 28.
- N. Kósa Judit: Magyar csodák: a Budapest Sportaréna, in: Népszabadság, 2007. 01. 23.
- 15 év tranzit - Budapest Sportaréna, in: Építészfórum, 2004;
nyomtatott:
- Wesselényi-Garay Andor: Az Aréna-sztori - Alaprajz 2003-3 22-27. o
- Sulyok Miklós: Vonatkoztatási pont, - Alaprajz 2003-3 28. o
- Ekler Dezső: Ciciztetés nagyítással - Alaprajz 2003-3 29. o
- Wesselényi-Garay Andor: Miénk itt a tér - Alaprajz 2003-4 24-27. o
- Szabó Levente: Solaris - Aréna: tárgy, ház vagy táj? (Budapest Sportaréna), in: Régi-új Magyar Építőművészet 2003/5, 9.-14. o.
Díj:
Adatok:
- Megrendelő/építtető: Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -kezelő Rt.
- Alapterület (m2): 41000 m2
- Az épület a tervező honlapján;
- Bojár Iván András: Skardelli György a Prima Primissima Díjas építész, in: Octogon, 2009. 12. 07.
