A Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Győr történelmi belvárosában áll, a névadó 1940-ben itt adta utolsó hazai hangversenyét.
A Kultúrház Lakatos Kálmán és Gallyas Kamilló tervei alapján egy kétszintes lakóépületet kibővítve és átalakítva készült el 1934-35-ben. Az épület már akkor is többcélúan működött, színháztermén kívül kiállítási és múzeumi termek is voltak benne. 1978-ig, a Győri Nemzeti Színház megépültéig, a Győri Kisfaludy Színház működött az épületben, majd eredeti funkcióját visszaállítva a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ kapott benne helyet.
- tervezők: Czigány Tamás, Tóth Györgyi, Páll Anikó, Sándor János - Czita Építésziroda Kft. , Plaza Műterem Kft.
- tervezés/építés éve: 2000/2000-2003
- fotó: © Czita
- → az épület a “hazai középületek” térképen itt!
Az épületet 1983-87 között felújították, viszont a funkcionális problémákat nem tudták megoldani. 2000-2003 között történt meg az épület teljes rekonstrukciója és bővítése, mellyel egy korszerű, minden igényt magas színvonalon kiszolgáló kulturális központtá fejlődött.
A szerkezeti alapstruktúra megmaradt, viszont a közlekedési rendszer és a terek minősége megváltozott, általánosan 1 szinttel meg lett emelve az egész épület. A lökésszerű tömeg megfelelőbb befogadása érdekében a főbejárat előtt árkádsort alakítottak ki, az előcsarnok méretét megnövelték és vizuálisan összekötötték az első emeleti foyer-val, ami szükség esetén összenyitható a 80 fő befogadására alkalmas kiállítóteremmel is.
A nézőteret 3 szintet átfogó angolvörös, két irányban íves fallal emelték ki, mely felül a nézőtéri karzat, alul a fény és hangtechnikai helyiségek öble. A felső karzat átfogalmazásával a földszinti széksorok távolságát és emelkedését növelni tudták úgy, hogy a befogadóképesség ne csökkenjen, ami így 454 fő lett. A hátsó épületszárny 6 szinten művész és táncos öltözőkkel, raktárakkal segíti a színpad működését, külön színészbejáróval.
A régi színpad helyére új került: nagyobb méretekkel, magasabb zsinórpadlással, több színpadtechnikai szinttel és kiszolgáló funkciójú terekkel. Az Árpád utca felől külön bejáratot kapott a kétszeresére nőtt oldalszínpad, ami egyben díszletraktárként is működik.
Az épületben akár egy időben is folyó sokszínű tevékenységek (kamaraszínház, hangversenyek, tánc, klubélet, előadások, szakkörök, konferenciák) tereit differenciáltan alakították ki, a különböző programok zavartalanságát elősegítendő 3 lépcsőházat és az Árpád út felől egy külön bejáratot alakítottak ki.
Az Árpád utcai szárny tartalmazza a kiszolgáló funkciókat, mint vizesblokkok, ruhatár, díszletraktár, színésztársalgó. Ezen kívül itt kaptak még helyet az épület végében két szinten a 90m2-es tánctermek, az első emeleten egy szakkönyvtár, a másodikon két kézműves terem és pár iroda.
Az épület rekonstrukciójával Győr egy, a környezetébe jól beilleszkedő, minden korszerű igénynek megfelelő kulturális közintézményt kapott. A tervezők tiszteletben tartva az épület múltját figyeltek arra, hogy ami menthető, az megmaradjon, viszont a problémás szituációkat a saját megfogalmazásuk szerint kijavítsák és helyettük markáns minőségi megoldások és terek szülessenek.
Az anyagot gyűjtötte: Kurucz Olívia
Publikációk:
internetes:
nyomtatott:
- (régi épület) Markovics Sándor: Kultúrház Győrben; in: Tér és Forma 1936, 234-236.o.
- Csanády Pál: A titokzatos vörös bolygó. Bartók Béla Művelődési Központ,Győr, in: Alaprajz 2003/4; 16-19.o.
Adatok:
- Megrendelő/építtető: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat
- Alapterület: Eredeti épület: cca. 2350m2; Új épület: cca. 3480m2 (nettó szintterület)
- Az épület linkje a tervező honlapján
