A Farkasréti a szocializmus időszaka alatt épített templom, Magyarországon 30 év után az első. Az épület a Felső-Krisztinavárosi egyházközösség számára-, és közreműködésével épült. A tervező is a gyülekezet tagja volt, a tervezést ingyen vállalta, és a kivitelezés folyamatában is szerepet vállalt.
- építész tervező: Szabó István
- a tervezés/építés éve: 1974/1975-1977
- fotó: © Kovács Dániel, © Sámson Kinga, © Vukoszávlyev Zorán
Szabó István nyugdíjas korától kezdve tervezett templomokat, ez a sorban az első és az egyik legismertebb munkája. Életművének sokszínűsége megjelenik ebben a munkájában; beltéri plasztikákat és az üvegablakokat is ő készítette.
A 30-as évektől kezdve a híveknek szüksége volt egy templomra. A háború során a közösség által használt Keresztes Szent János kápolna súlyosan megsérült. Átmenetileg a mai templom helyén lévő egykori vendéglátó funkciójú épületben tartották a miséket. 1974-ben megtörtént az engedélyeztetés, ez azonban csak az épület bővítéseként, felújításaként volt lehetséges, emiatt a templom alaprajza a korábbi épületét követi. Az építés közben biztosítani kellett a folyamatos működést.
Anyagi forrást csak az adományok és a kölcsön jelentett. A kivitelezésben a hívek és piarista diákok vettek részt. Az építkezés szűkös anyagi keretei meghatározták a templom jellegét. A tervező a lehető legolcsóbb alapanyagot választotta: körülbelül 16000 darab BH-60 beton béléstestet használtak fel a falak elkészítéséhez, ezeket vasbetonnal töltötték ki. A födémgerendázat helyszíni vasbetonból, kitöltése válaszfaltéglából készült, a padlóra és a feljáróra téglaburkolat került. A teret közel 180 m2 felületű színes üvegablak világítja meg. A templom 22 hónap alatt épült fel.
Az alagsorban található urnatemető és irodák találhatók, felette a szakrális tér. Az épület alaprajzát két egymás mellé fektetett téglalap adja, melyek összenyithatók. Tömegével a városrész meghatározó elemévé válik.
A templomot 2011-ben műemlékké nyilvánították.
Szabó István 1978-ban Ybl Miklós-díjat kapott „négy évtizedes színvonalas építészeti tevékenységéért, a Farkasréti templom tervezésének elismeréseképpen”.
Összeállította: Sámson Kinga
Publikációk:
internetes:
nyomtatott:
- Hajnóczy Gábor: A farkasréti Mindenszentek-templom - in: Magyar Építőművészet, 1978/3., 44. o.
- Emődy Attila: A farkasréti Mindenszentek-templom - in: Magyar Építőművészet, 1978/3., 46. o.
- Rév Ilona: Templomépítészetünk ma - in: Corvina, Budapest, 1987, 52.-57. o.
- Farkasréti „Mindenszentek temploma”, 1977 - in: Magyar Építőművészet, 1995/3., 53. o.
- Bangha Katalin: Egyházközségünk története VI. - in: Szegletkő, 1997.IV/6., 6. o.
- Prakfalvi Endre: Mindenszentek-plébániatemplom, Farkasrét, 1997 - in: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban. A mi Budapestünk, Városháza, Budapest, 2003, 69. o.
- Vasadi Péter: Öt templom, öt tér - in: Vigilia, 1997/9, 595.-600. o.
- A mindenség modellje, Második, bővített kiadás, Debrecen, 2010, 72.-74. o.
- Kovács Dániel: Modern templomépítészet Magyarországon a II. világháború után - in: A mindenség modellje, Második, bővített kiadás, Debrecen, 2010, 17.-24. o.
- Vukoszávlyev Zorán PhD: Mai szemmel, Mindenszentek r.k. templom, Budapest-Farkasrét (1974-77), Építész: Szabó István (1914-1988) - in: Metszet, 2015/1.
- Sámson Kinga: Szakrális építészet és modernizmus. Szabó István templomépítészetének térszervezése és anyaghasználata - TDK dolgozat, 2015. október (I. helyezés);
Adatok:
- megbízó: Felső-Krisztinavárosi hívek
- alapterület: ~400 m2