Paks belvárosának legjelentősebb klasszicista emléke az 1840-es évek elején épült egykori Erzsébet szálló; a sokáig mostoha sorsú épületbe a 2010-ben elkészült felújítás és bővítés után visszatért az élet: benne most szálloda, wellness, kávézó és konferenciaterem működik.
- új szállodai szárny és generáltervezők: Bartók István, Fejérdy Péter - Fejérdy és Bartók Építészeti Kft.
munkatársak: Benárd Aurél, Bojti Anna, Natta Anikó, Tatár Balázs; - régi szálloda: Kern Andrea, Klenk Csaba - Kern és Klenk Építészeti Bt.
- kávéház: Földes László, Gönczi Orsolya, Balogh Csaba - Földes és Társai Építésziroda Kft.
- belsőépítészet: Frank György
- a tervezés/építés éve: 2006-2007/2008-2010
- fotó: © Fejérdy Péter, © Balázs Péter, © Klenk Csaba, Olasz Zsolt
- → az épület a "hazai középületek" térképen itt!
A ház a II. világháborút követő államosításig vendégfogadóként, a város közösségi életének helyet adó házként működött. Az ezredfordulóra az állagmegóvó javítások ellenére az épület erősen lepusztult, a legutoljára itt működő, komoly anyaggal rendelkező Paksi Modern Képtár lehangoló körülmények között tengődött. A házat 2006-ban a Paksi Atomerőmű vásárolta meg, akik meghívásos tervpályázatot írtak ki hét építésziroda számára. A beérkezett tanulmánytervek ismeretében három építészirodát bíztak meg az egyes, jól elkülöníthető feladatok kidolgozásával, a generáltervezés feladatát a Fejérdy és Bartók építésziroda végezte.
A szálloda épülete eredetileg nem magában állt, szinte zártsorú beépítés folytatódott a Deák Ferenc utca irányában, az északi telekhatár mentén lévő jelenlegi utca pedig nem is létezett. A tervezett együttes három karakteres térrészt jelöl ki: a főhomlokzat előtti városi tér díszburkolatot kap; az épület túloldalán a közpark részeként, de attól finoman elválasztva jön létre az udvar félintim tere; a házak által közrezárt, rejtett belső rész pedig a kert.
A klasszicista épület természetesen fogadja be a reprezentatív tereket kívánó funkciókat - szem előtt tartva a meglévő adottságokat, helyenként pedig visszaállítva az eredeti térstruktúrát. A földszint főtérre néző boltozatos termei a publikus vendéglátás terei. Az emeleten konferenciaterem, szekciótermek és kiemelt igényszintű lakóegységek találhatóak. Az új épületben az emeletekre 18 szobaegység került. A szállodai előcsarnokon áthaladva jutunk el a wellness terekhez: a testkultúra, a fürdőzés világának jelentős hagyományai és ennek megfelelő építészeti terei vannak (római- és török kori fürdők), ez a szándék hozta létre a tömbszerű, monolitikus formálást, a mintegy kőből kivájt tereket.
Az új épület két eltérő magasságú szárnyból áll. Az északi szállodaszárny tömegformálásában a bontatlan, egyszerű forma a klasszicista épület nyugodt súlyosságához közelít. A külsőt illetően a meglévő házak az eredeti anyaghasználatnak megfelelően lettek felújítva. Az új hotelépület a formálásból eredően ettől eltérő, de gesztusaiban a meglévő házak viselkedésmódjára reagáló. (Fejérdy Péter írása alapján)
összeállította: Marosi Bálint
Publikációk:
internetes:
- Fejérdy Péter: Hármas egységben - a paksi Erzsébet Szálló épületegyüttese - in: Építészfórum, 2011. március 14.
- Mizsei Anett: Lokálpatrióta kisnemesek szövetkezetétől az atomenergiáig - Erzsébet szálló, Paks - in: Építészfórum, 2011.április 16.
nyomtatott:
- Gerle János: Társaskör, kaszinó, wellness; Erzsébet Szálló felújítása és bővítése, Paks – Fejérdy Péter Ybl-díj - in: új-régi Magyar Építőművészet, 2011/3 - rövidített online változat: meonline.hu;
- Dévényi Tamás: Mondják a magukét, de ki is értené meg - in: Metszet 2011/3 16-25.o
díj:
- Pro Architectura díjat kaptak az épület tervezéséért 2011-ben: Bartók István, Benárd Aurél, Bojti Anna, Fejérdy Péter, Natta Anikó, Tatár Balázs
adatok:
- megbízó: Paksi atomerőmű
- alapterület: 5065 m2
- az épület a tervezők honlapján: Fejérdy és Bartók Kft., Földes és Társai Építésziroda;