Gödöllő ’60-as évek óta növekvő városa és római katolikus közössége a rendszerváltás után kinőtte a Grassalkovich-kastély kápolnáját, amit a növekvő turizmus egyre kényelmetlenebbé tett. A régi plébánia és a kastélykápolna már nem tudta „kiszolgálni” a különféle közösségi csoportokat és a hitoktatást, kinőtték épületeiket. Így a Gödöllői Római Katolikus Plébánia kiírt egy pályázatot, amit Nagy Tamás nyert el.
- építész tervező: Nagy Tamás - LINT Kft. építész munkatárs: Lévai Tamás, Bujdosó Ildikó bútortervek: Meditz Anna
- tervezés/építés éve: 2001/2004-2007
- fotó: © Hajdú József
A három funkciónak megfelelően három szakaszosra tervezték a kivitelezést is: először a plébánia épülete készült el, 2004. szeptember 18-án szentelték fel. Míg az első ütemet maga a plébánia finanszírozta, a másik kettőt támogatta a váci egyházmegye és a hívek is. 2008. augusztus 25-én szentelték fel a kész együttest.
Tervezői gondolatok:
„Az épületegyüttes három eleme – templom, parókia és közösségi ház – egy szabályos négyzetes udvart vesz körül. Az udvar hamarosan kert lesz, fákkal, virágokkal és középen kúttal. Mint régen a kolostorkertekben. Mert, hát innen a minta. A különbség az, hogy ez a kert a negyedik oldalán nyitott – egy áttört kerítés határolja csupán – és ez egy fontos üzenet a világnak: gyertek, nyitva vagyunk, be lehet jönni. Ha majd egyszer a park is elkészül – elképzelések vannak már – a kút vize egy vékony éren át kifolyik a parkba, ott kis tóvá duzzad – erősítve az előbbi gondolatot: a kapcsolat a belső és külső világ között igen fontos.
A templom centrális tere a szentélyre, mint középpontra szervezett. Mint ahogy a három épületszárny veszi körbe az udvart, úgy öleli körbe a karzat „U” alakú tere a szentélyt, az épületegyüttes igazi középpontját. Az apszis nem csak formájában különbözik a többi térelemtől (az egyetlen íves forma az épületen), de színvilágában is. A 63 színes üvegablak rejtett üzenetet tartalmaz. Alexander Skrjabin, századvégi holland zeneszerző kutatása eredményeképpen, mely a zenei hangok és a színek összefüggésére irányult, létrehozott egy mátrixot, melyben minden hangnak egy szín felel meg. Ezt a hang-szín kódot felhasználva, az íves fal ablakaira a Kyrie eleison könyörgésünk gregorián dallamát írtam fel. Nem tervezett meglepetés: a színes üvegablakok akkor is világítanak, ha nem süt a nap odakint. (...)
A XX. század modern templomépítészetében divat volt torony nélküli templomot építeni. Úgy gondolom, a templomnak jelnek kell lenni a XXI. század eleji Magyarországon, a szinte missziós területté váló Európában. Bízom benne, hogy a gödöllői Szentháromság templom hétszintes tornya nem a hivalkodás, hanem a jelenlét szimbóluma.” Nagy Tamás (forrás: építészfórum)
Az anyagot gyűjtötte: Ruzsai Dorottya
Publikációk: internetes:
- Nagy Tamás: Tervezői gondolatok a Gödöllői Szentháromság Templomról - in: Építészfórum, 2007. szeptember 17.
- Gödöllői Katolikus Plébánia, Szecsődi Péter plébános
- Gödöllői Szentháromság templom - in: Élőépítészet
- Magyar Építész Kamara, beszélgetés Nagy Tamással, 2011. november 21.
- Zorán Vukoszávlyev: Gödöllő, Szentháromság római katolikus templom (2001-2007) - in: Szakrális építészet blog; .
- Zorán Vukoszávlyev: Trinity Church Gödöllő - in: Arcitecturuul.com, November 18th, 2013;
- Tamás Nagy: Roman Catolic Church / Tamás Nagy - in: Archdaily, 2014. 10 May;
nyomtatott:
- Masznyik Csaba: Fény és forrás: Szentháromság katolikus templom, Gödöllő - Régi-Új Magyar Építőművészet, (2007/5), 36-37. old
- Csanády Gábor: Rácsok és fények - in: Alaprajz, 2007. 5. sz. 16-19.o.
- Bükki-Gálla Nóra: Az apró dolgok istene - in: Octogon, 2007. 5. sz. 65-69.o.
Adatok:
- Megrendelő/építtető: Római katolikus egyházközség, Gödöllő (Gödöllői Római Katolikus Plébánia)
- Alapterület: 1270 m² + udvar: 475 m²