"Dunaújváros különleges helyet foglal el a munkáim között. Különleges, mert az első templomtervezési megbízásom volt ez, és különleges azért is, mert Dunaújváros hosszú évtizedekig kommunista városnak volt elképzelve, ahol nem sok helyet hagytak a vallási életnek, templom tervezése pedig fel sem merülhetett. A rendszerváltás után azonban egyszerre négy egyház is elkezdett templomot építeni, és egy pályázat eredményeként az evangélikus templomot én tervezhettem." (Nagy Tamás, építész)
- tervező: Nagy Tamás - AXIS Kft.
- a tervezés/építés éve: 1992-93/1992-95
- fotó: © Nagy Tamás, © Hajdú József
Az épület leginkább a magyarországi organikus iskola szellemi holdudvarába sorolható be, tömege, formálása mégsem feltétlenül az organikus kánon szerinti. Bár az épületen fellelhetőek a XX. század skandináv, holland és magyar téglaépítészetének hatásai, a templom ugyanakkor nem követi a modern mozgalom fősodrának internacionalista vonalát.
A dunaújvárosi templom építészeti ősformákat, archetípusokat használ, az épület mégsem historizáló; rengeteg kapcsolódási pontja, gazdag kapcsolatrendszere ellenére - helyesebben azzal együtt - nagyon határozott identitással, személyiséggel, "arccal" bíró ház. Az első benyomás a templom legalapvetőbb gesztusa: az erdélyi erődtemplomok, kerített templomok világát megidéző elkerítés, körülzárás. A bekerítés ugyanakkor nem az elhatárolódás, az elzárkózás gesztusa - sokkal inkább a védelemé, a biztonságé, a menedéké. Ezzel idéződik meg az evangélikus jelmondat is: "erős vár a mi Istenünk".
A tér - ha ténylegesen nem is valósítja meg, mégis - megidézi a keresztény templomok alaptípusát, a bazilikális teret, a templomépítészet egy archetípusát is. A tojás, az épület körítőfalának íves lehatároló gesztusa ugyanilyen finoman apszisra emlékeztet. A tengelyesség, az apszis-szerű záródás, a háromhajós jelleg katolikus templomokra, ezzel áttételesen a reformációnak arra a hagyományára is utal, hogy a kezdeti időben - sok esetben napjainkban is - eredetileg katolikusnak épült templomok tereit használták/használják; az egységes, tiszta, egyből átlátható tér, mezőgazdasági épületeket (a csűrt, kukoricagórét) idéző purista, a vernakuláris építészet eszközeit használó formálás, a csupaszon megmutatott tégla elemi ereje viszont a reformáció szellemét idézi.
A vastag, végtelenül egyszerű eszközökkel, mégis szinte szobrászilag formált falak súlyt, erőt, tekintélyt, tartást és méltóságot adnak a térnek; a térformálás organikus rendjét modern a racionalitás hatja át.
az anyagot gyűjtötte: Marosi Bálint
Publikációk:
internetes:
- Vukoszávlyev Zorán: Dunaújváros, evangélikus egyházközpont (1992-1996) - in: Szakrális építészet blog;
- Szabó Levente: Tojáshéj - in: Architectura Hungariae, IV. évfolyam 1. szám (2002. március);
- Nagy Tamás: Evagélikus templom, Dunaújváros – in: a Kós Károly Egyesülés honlapja;
- Rudolf Steger: Dunaújváros Church - in: Sacred Buildings, Birkhauser, 2008, p. 104;
nyomtatott:
- Masznyik Csaba: Nagy Tamás építészetéről – Ferencz István, Nagy Tamás és Turányi Gábor építészete; Műcsarnok, 2002.; 102. oldal
- Bojár Iván András: Evagélikus templom - in: Téglaépítészet Magyarországon, Bp., Vertigo Kiadó 2002, 76.o., BIA
- Masznyik Csaba: Mai templomok a történeti templomépítés és térszervezés tükrében - in.: Alaprajz, 1998/5, 33.-35.o.
- (Nagy Tamás leírása alapján:) Lutheran Church Dunaújváros – in: Architecture V4 1990-2008, p. 113; Kant, 2009;
Adatok:
- építtető: Dunaújvárosi Evangélikus Gyülekezet
- alapterület: ~175 m2 (templomtér)
