Az épület a Fő utca és a Bem rakpart közé feszül be L alakú tömegével. Visszafogott megjelenése az idegenforgalomra jellemző reprezentációs igény visszaszorítása és a műemlékhez illő tiszteletteljes bánásmód eredménye. Turányi Gábor a tervezés során az eredeti épület (Molnár Péter tervezte EGI székház, 1966) felvetéseinek letisztázásából indult ki.
- vezető tervezők: Turányi Gábor, Stein Zoltán - T2a Építész Iroda Kft.
Peschka Alfréd - Óbuda Építész Stúdió
munkatársak: Márk Péter, Pinczés Éva, Skultéti Levente, Turányi Bence, Vértesi Viktor, Pálinkás Ferenc, Simonics Gábor - az eredeti épület építésze: Molnár Péter (1966, EGI székház)
- tervezés/építés éve: 2005/2006
- fotó: © Bujnovszky Tamás
- → az épület a “hazai középületek” térképen itt!
„Molnár Péter, sok nevezetes épület alkotója, filozofikus alkat volt. Szent hivatásának tekintette az építészetet. Azt vallotta, hogy a szellem és az anyag egyformán fontos összetevői az építészetnek. Éppen ezért erősen vonzódott a konstrukcióhoz és a részletképzéshez. Munkáiban a korszerűség és a hagyomány természetes módon ötvöződik. Életműve azt mutatja, hogy folyton kísérletezett. Kihasználta, sőt feszegette a műszaki határokat.”
A tervezők ezt a hozzáállást vették fel. Megkísérelték megtervezni azt, amit Molnár tervezett volna 2005-ben, így az épület méretéhez és arányrendszeréhez nem nyúltak hozzá.
A feladat az épület rossz építési minősége, gyenge állapota miatt volt igazán nehéz. A vasbeton tartószerkezetet mindenhol meg kellet erősíteni, a téglaburkolat sok helyen mállott, a korábbi fa szerkezetű ablakokat rossz minőségű műanyagra cserélték az évek során – a legalapvetőbb épületfizikai követelményeknek sem felelt meg a néhai székház.
Az L alakú tömeg egy hosszabb tömbre és egy, a beépítést lezáró nyújtottabb arányú toronyra bomlik . A Duna-parti panorámába is beilleszkedik, s a Fő utca kisebb léptékű képébe is belesimul a finomabban tagolt nyugati homlokzatával. Ez utóbbi sűrű földszinti pillérosztását meghagyták, mögé az irodák kerültek.
A homlokzat volt az egyik leghangsúlyosabb tervezési feladat. Itt is az eredeti koncepció megtartását tűzték ki célul, a téglaparapet pontos magasságát, a párkány színét és karakterét megőrizték. Az új homlokzat teljes egészében szerelt szerkezet, az ablakok korszerű alumínium nyílászárók, s a megtartott sávablakok elé akusztikai előtét-üvegezést is elhelyeztek – ezzel nagymértékben emelkedett a szobák komfortszintje.
A korábbi és az újonnan bekerülő funkció összeegyeztetése is nehézségekbe ütközött. A sűrű pillérosztás különösen a földszinten, az étterem, bár, kávézó és társalgó nagyobb egységet kívánó tereinek kialakításában okozott gondot. Azonban a lépcsőzetes téralakítással és belsőépítészeti eszközökkel feloldották a nagy kontrasztot. A lépcsőzés és a bútorok változása finoman megkülönbözteti a funkcionálisan eltérő részeket, és a térben álló pillérek fekete üvegburkolata pedig visszaszorítja azok tagoló hatását.
„Az újjászületett épület megvalósítása összehangolt megbízói-, bonyolítói-, hatósági-, kivitelezői- és tervezői összefogással történt.”
Az anyagot gyűjtötte: Medvey Boldizsár
Publikációk:
internetes:
nyomtatott:
- Okrutay Miklós: Eredeti gondolat és kritikai értelmezés, Novotel szálló Budapest, Bem rakpart; in Régi-Új Magyar Építőművészet, 2006/6, 24.-27.o.
- Bacsó Bori: Parlamenti panoráma; in Octogon architecture & design, 2007/1, 63.-64.o.
Adatok:
- Megrendelő/építtető: Accor Pannónia Zrt., Bem Hotel Novotel Kft.
- Alapterület: 8668 m2
- könyv: Pazár Béla: Molnár Péter építészete - 6 BT Kiadó, 2004.
