Az első magyar áruház 1911. március 3-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű számára az Andrássy út 39 szám alatt, az egykori Terézvárosi Kaszinó helyén, amiből a Paulay Ede utca felé eső szárny maradt meg a Lotz teremmel. Az építész Sziklai Zsigmond Goldberger Sámuel üzletember megbízásából készítette el a vasbetonvázas épületet, amely egy belső üvegtetővel fedett átrium köré szerveződik. A tetőn nyáron szabadtéri kávéház működött, télen korcsolyapályaként használták. A második világháborút túlélő épület 1949-től az Állami Áruházak elosztóraktáraként, majd az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvtároló lerakataként működött. 1964-ben nyitották meg újra az épületet Divatcsarnok néven.
- Tervezők: Tiba János
projektépítész: Gerle Ákos, Kiss Ida - Tiba Építész Stúdió - Tervezés/Építés éve: 2006/2009
- Fotó: © Bujnovszky Tamás
- → az épület a "hazai középületek" térképen itt!
Az épületet 2001-ben a Magyar Államkincstár vélte jó befektetési alapnak, több koncepció is született az épület további hasznosítására, szó volt Guggenheim Múzeumról, Építészeti Múzeumról, zenepalotáról. A milliárdos költségű állami beruházás helyett az Orco Property Group vásárolta fel az épületet 2006-ban, az áruházi funkció visszaállításának szándékával. Manuelle Gautrand készített koncepciótervet, mely arany amőbaként folyta be az épületet, a KÖH azonban elutasította a jelentős szerkezeti átalakítások miatt. Ezután került a tervezési munka Tiba Jánoshoz.
Az áruház funkció a közlekedési rendszer kialakításának problémái és a befektetői érdektelenség miatt csak az első két szinten maradt meg, amit jelenleg az Alexandra Könyvesház polcai tekeregnek körbe. A többi szintre irodák kerültek, aminek elválasztás-igényét kielégítve a belső átrium köré üvegfal került, meghagyva ezzel az épület átláthatóságát. Az átriumtérben lévő lépcsők viszont múzeumi dísztárgyként függnek a térben. A tetőteraszra üvegbuborékba foglalt elit klub került, a gyönyörű panorámát zavaró gépészeti berendezéseket hajtogatott corten acél takarja. Az Andrássy úti bejárat felől a tér közepére állított mozgólépcső takarja a Lotz teremben helyet foglaló kávéházat.
Részleteiben szép megoldások születtek a helyreállítás során, az egykori jégpályára utal az üvegbe maratott kristályhatású minta, a mennyezeten mindenütt látható az eredeti szerkezet, a Lotz terem freskói, és csillárai is régi fényükben ragyognak.
Az anyagot gyűjtötte: Hertel Anna
Fotó: © Bujnovszky Tamás
Publikációk:
internetes:
- Fegyverneky Sándor: Májusban dől el a Divatcsarnok sorsa; in: Octogon online, 2004. március 31.
- Szabó Anna: Érzékeny kontextus teremtés; in: MEonline, 2009. szeptember 12.
- Csordás Lajos: Nyitás előtt a Párisi Nagyáruház; in: Népszabadságonline, 2009. november 03.
- Párisi Nagy Áruház; Építészfórum, 2009. november 6.
- Merényi György: Újraéledt a Párisi Nagy Áruház; in: HG, 2009. december 14.
- Lukács Andrea: Száz éve is voltak plázacicák; in: HVG, 2011. április 11.
- Szabó Balázs: A Párizsi Nagy Áruház története – a Divatcsarnok átépítése 2007-2009; in: Építészfórum, 2011 május 4.
- Budapest Sky Bar - gyémántos rooftop bulik a Párisi Nagy Áruház tetején; in: WeloveBudapest, 2012. július 16.
nyomtatott:
Adatok:
- Megrendelő/építtető: ORCO Hungary Zrt.
- Alapterület: 9130 m²
- Paris Department Store