A márkházi templom Szabó István Ybl-díjas építész munkája, a budapesti - nagyrészt betonból épült - templomoktól eltérően hagyományos anyagokból és formálással készült. Az egyszerű és a gazdaságos kialakítás, a környezetre való odafigyelés jellemzi.
- vezető tervező: Szabó István
- a tervezés/építés éve: 1978/79
- fotó: © Építész Múzeum, Tarjáni képek honlap;
Márkháza Nógrád-megyében, a Kis-Zagyva völgyében épült 250 fős kis település. A monda szerint a rabló lovag, Sámson adományozta fiának, Márknak ezt a területet, innen származtatható a falu elnevezése. A kis zsáktelepülés tengelyében helyezkedik el a templom, ezzel kijelölve a falu központját.
A templom bontott anyagokból és a közösség közreműködésével épült. Logikus anyaghasználat jellemzi, alul a zömök, tömör követ, míg fent a fából készült szerkezetet használ. A homlokzat fő motívuma a dinamikus torony, ami napjainkra a falu jelképévé vált.
A templom egy kisebb térből áll, egyik gyújtópontján a bejárat, míg a másik oldalon a szentély található, ezt egészíti ki a torony közbenső galériáján a kórus. Az oltár mögött elhelyezkedő sekrestyét egy paraván választja el a templomhajótól. Az alsó tömeg elsődleges feladata a stabil alap biztosítása, egyedül egy tároló található benne. Díszítő elemei egyediek, jól tükrözik a modern stílus képzőművészeti felfogását, a tornyon és a benti térben kihelyezett feszületek készítője azonos, ismeretlen művész munkái.
Márkháza számos turista és zarándokút állomása, a templom előtti kisebb tér az odalátogatók pihenését biztosítja.
anyagot gyűjtötte: Pálfy Máté
Publikációk: internetes:
- Márkháza Község Önkormányzata- Községünk
- Kovács Dániel írása- Szabó István 100- 2014. június 20.
- Főoldal - Projektkereső-Római Katolikus templom, Márkháza
Adatok:
- megrendelő/építtető: Római Katolikus Egyház
- alapterület: 75 m2