A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal 2003-ban írt ki országos, nyilvános, titkos tervpályázatot egy új gyógypedagógiai intézmény tervezésére. Az új intézmény létesítését az óbudai San Marco utcában képzelték egy meglévő épület felújítása és bővítéseként. Itt kellett elhelyezni egy közös épületegyüttesben az eddig a II. kerületi Csalogány utcában működő iskolát, és a Kavics utcában működő óvodát. A tervezési program ezen felül tartalmazott étkezőt, uszodát, tornatermeket, és gyermekotthont is. A pályázaton I. díjban részesítette Tarnóczky Tamás Attila tervét, aki Balázs Mihállyal készítette el az iskola terveit.
- vezető tervezők: Tarnóczky Tamás Attila, Balázs Mihály - Építészkohó Kft., Török és Balázs Építészeti Kft.
építész munkatársak: Tatár Balázs, Török Dávid
- tervezés/Építés éve: 2004/2007-2008
- fotó: © Bujnovszky Tamás
- → az épület a "hazai középületek" térképen itt!
A San Marco utcai századfordulós épülethez, amely eredetileg szeretetotthonnak épült, majd sokáig főiskolaként működött, a 70-es években építettek hozzá egy lapos tömböt. Ez az épületrész nem volt megfelelő a kor elvárásainak, így ezt le kellett bontani. A megmaradó régi épületben az oktatási egységek, az Általános Iskola és a Speciális Szakiskola helyiségei kerültek elhelyezésre. Ehhez a téglaburkolatos, részletezett, hierarchikus rendben felépített épülethez kontrasztosan kapcsolódik az új épület nagy, világosra vakolt felületeivel, amelyet a régitől egy finom rés választ el. Ez a kontraszt nem kelt rossz érzetet, ez a két különböző megjelenés szépen ellenpontozza egymást.
A századfordulós szárnyra a telek Bécsi úti oldalán a régi épülettel hasonló tömegű és elhelyezkedésű tömeg reagál. Itt kaptak helyet a 175 szellemileg közepesen sérült gyermek lakóegységei. A két épület különböző nyílásarchitektúrával néz egymás felé. A régi ablakokkal, párkányokkal tagolt, az újat hatalmas perforált fémfelület fedi (a külső folyosó miatt, védelmi okokból), itt-ott piros elemekkel, kihagyott nyílásokkal. A két magas épületrész között alacsonyabb, fél-nyeregtetős tömegek helyezkednek el, helyet adva a nagylégterű közösségi funkcióknak (étkező, tornaterem, uszoda). Ezek az egyes fél-nyeregtetők közötti hasítékokban kapnak bevilágítást, ahol foglalkoztató-helyeknek szánt tetőkertek helyezkednek el.
A gyerekek lakhelyükről és iskolájukba hosszú folyosón jutnak el, és ez ugyan plusz munkát igényel a nevelők részéről, de az építész tudatos döntése. Fontos, hogy az egyébként egész napjukat egy épületben töltő gyerekeknek része legyen valamiféle napi rutinban, amit „az iskolába menés” tevékenysége ad.
Az anyagot gyűjtötte: Klenk Blanka
Publikációk:
internetes:
- Oktatási intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat létesítése a Budapesten, a San Marco utcában – az első díjas terv - in: Építészfórum, 2004. február 24.
- Sajtos Gábor: Megtartott keret - in: Építészfórum, 2009. szeptember 15
nyomtatott:
- Pottyondy Péter: Gyógyépítészet és pedagógia. Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat, in: Alaprajz 2009/3, 36.-39. o.
- Somogyi Krisztina: Egészséges szemlétettel. Értelmi fogyatékos gyermekek iskolaotthona, Budapest, in: Régi-új Magyar Építőművészet 2009/3, 3.-8. o.
Adatok:
- megrendelő/építtető: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
- alapterület: kb 9000 m²