Zena szépségközpont - Hévíz - Hazai középületek

A Kalmár László és Zsuffa Zsolt által tervezett Szépségközpont Hévíz legforgalmasabb utcájában helyezkedik el. A környezet tipikus nyaraló övezet – meglehetősen heterogén az építészeti minőséget tekintve. A központ ezért inkább a szomszédos erdősáv békéjét, a természeti szépség erejét, a funkció adta szimbolikát használja a karakter megteremtéséhez, a közvetlen környezet architektúrájára való reagálás, annak folytatása helyett. A tervezést nehezítette, hogy a telekre – annak előző tulajdonosa – társasház építését kezdte meg. A földszinti pillérekig eljutott épület és környezete azután évekig elhagyatottan állt.

tervezők: Kalmár László, Zsuffa Zsolt - Zsuffa és Kalmár Építész Műterem
munkatársak: Helmle Csaba, Kanyó Mihály, Lázár Zsófia, Nagy Gábor, Rehus Szilvia, Rose Balázs
belsőépítészet: Finta Csaba, Balázs Kriszta
tervezés/építés éve: 2007/2010
fotó: © Bujnovszky Tamás, Zsuffa Zsolt, © Timár Gigi

Fontos szempont volt a funkció megjelenítése, ebből adódik az épület illatszeres üvegcsét idéző jellege – a halvány, zöldes, finoman árnyalt üveghomlokzatok, melyeken át, akár egy múzeumi vitrinben, feltárul a belső világ. Az üveghomlokzatok időtlenségéhez, konzervált állandóságához újabb réteget ad hozzá az élő homlokzati zöld fal, mely a változást, az időt emeli be az épület életébe, ezzel szintén visszautalva a funkcióra, a szépség és az idő viszonyára korunkban. Ugyanakkor a rideg mérnöki szerkezet ezzel válik élővé, az utcakép részévé. A kétféle „anyag”, elem szembenállása és játéka, a köztük feszülő finom ellentét és az általuk teremtett összhang meghatározó karaktert ad a homlokzatnak.

Nagyobb térképre váltás

A telek átmenő telek, ez lehetőséget ad két utca passzázs-szerű összekötésére, az átjárás megteremtésére, egy új köztér létrehozására és egyben az épület középület jellegének erősítése. A főbejárat is erre a védettebb, belső passzázsra nyílik, így mindkét utcáról egyformán megközelíthető a központ. Nincsenek kerítések, a kert egyformán tekinthető az utca és az épület részének is.

A hosszú telek egy két szárnyra tagolt épületet eredményezett – a két részt a lépcsőtereket is magába foglaló közlekedő-előtér köti össze. Az alsó két szint intenzív kapcsolatban áll a külső térrel, míg a felső szint zártabb, inkább a visszahúzott tetőteraszok felé nyílik meg. Ez a finom tagoltság a zöld homlokzat szerkesztésében is megmutatkozik, az alsó két szintet öleli körbe.

Az anyagot gyűjtötte: Macsuga Eszter