Horváth József zeneiskola - Sopron

A zeneiskola (Horváth József Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) Sopron belvárosában levő foghíjtelekre épült, melyet az egykori középkori jezsuita konviktus fog közre. A terv országos nyilvános építészeti pályázatra készült, ennek nyerteseként kapta a megbízást az engedélyezési majd a kiviteli tervek elkészítésére a Domiporta Építész Stúdió.

építész vezető tervező: Farkas Mária - Domiporta Építész Stúdióépítészek: Józsa Ágota, Józsa Dávid,
tervezés/építés éve: 2001/2003
fotó: © Polgár Attila
→ az épület a "hazai középületek" térképen itt!

A meglévő épületet az elmúlt évtizedekben csak gazdasági célokra használtak (magtár, istálló, raktár). A pályázati kiírást megelőzően a Győri Kistervező Kft. tervei alapján állagmegóvási munkákat végeztetett a KÖH. Szerkezeti megerősítések, tető és héjazatcsere és az északi homlokzat részleges helyreállítására is szükség volt. Jelentős további átalakításokon ment keresztül - kőkeretes ablakait befalazták, díszes későreneszánsz festett famennyezetét lemeszelték, de az eredeti térstruktúra szinte érintetlenül maradt.

Ellentmondás volt a tervezési programban elvárt jelentős szintterület és a feszes beépítési struktúra között. A tervezők szűk udvaros, feszes térstruktúrával oldották meg a feladatot, így funkcionálisan is hármas egység alakult ki. A konviktus épülete elsősorban a reprezentatív, kulturális funkciók helye, az új épület az oktatásé, a meglévő saroképület pedig az oktatói és adminisztratív funkcióké, valamint itt kap helyet a zenei könyvtár is. Az új szárny alatti teremgarázsban van a parkoló. A fő gyalogos megközelítés a Szélmalom utca felől történik.

Zeneiskolai szerepen túl a város zenei életének központjaként működik. Ez a beépítési struktúra leginkább alkalmas arra, hogy kapcsolatot adjon a városmaggal, kulturális mikro-regionális központ szerepét kívánja betölteni. A nyilvános funkció lehetővé teszi, hogy a nagyközönség számára is nyitva álljon, látogatható legyen a megújult védett épület.

A régészeti feltárás során kiderült, hogy az épület több fázisban épült. A pincében talált római kori kút a terület korai használatát mutatja. A telken két, egykorúnak feltételezett melléképület is állt, ebből a kisebb melléképületet elbontották.

Könnyed faszerkezetű hidak biztosítják a kapcsolatot a két- illetve háromszintes, fémlemezzel fedett, félnyeregtetős tömegekből álló szárnyak, valamint a torony és a konviktus között. A tűzfal melletti horizontális közlekedő-sáv,”közlekedő torony” található. A belső udvarok oldottak, játékosak, itt a vakolt felületek és a faburkolat váltakozik. . A korábban komor épület hatását világos tónusú festés alkalmazásával ellensúlyozták. Az utcai homlokzaton a területre jellemző, kőburkolat köszön vissza.

Az anyagot gyűjtötte: Virág Anett