Schaár Erzsébet Múzeum - Pécs - Hazai középületek

Schaár Erzsébet „Utca” című művének védőépületeként emelt posztmodern hatásról árulkodó konstrukciója a pécsi múzeum.

építész tervező: ifj. Janáky István, Meditz László
a tervezés/építés éve: 1985/1986-90
fotó: © Röder Attila, © Hajdú József

A művésznő 1975-ben hátrahagyott alkotásának helyet adó épület Janáky István és Meditz László közös terve alapján, kissé vontatott ütemben ugyan, de 1990-ben átadásra került a Káptalan utcai múzeumi negyedben.

A város domborzati viszonyaihoz idomuló, épített környezetébe lágyan simuló nyeregtetős tömeg a 20. század egyik legjelentősebb képzőművészeti alkotása. A kiállítótér és a benne elhelyezett mű viszonya fontos kompozíciós gondolatiságot tükröz, hiszen a ház kifejezetten a szobor elhelyezése céljából készült, így kölcsönösen szolgálják egymást, és alkotnak harmonikus egységet. A tervezésnél lényeges volt, hogy a szoboregyüttes kellőképpen elhatárolódjon a pécsi környezettől, mégis kapcsolódjon a külvilághoz. A hátrahúzott utcai homlokzat, a melléképület jelleg igyekszik ezt a viszonyt erősíteni. Anyaghasználatát tekintve igen széles a paletta, a különböző jellegű anyagok és elemek alkotják a kifogástalan egységet, ami a köznépi építés jellegzetes velejárója.

Talán a legtalálóbb összefoglalás a Schaár Erzsébet Múzeum kapcsán, Janáky István gondolatiságáról a hg.hu szakportál nekrológjában született: „Időtlennek tűnő épülete kiváló példa a helyszín és a beruházó adottságaiból kiinduló, azokból rendszert teremtő építészetére. Munkáin a természetes anyagok gazdag használata jellemző, spontánnak tűnő geometrikus rendet teremtve.”

az anyagot összeállította: Péntek Ágnes