A meghívásos tervpályázaton győztes építészek tiszta szerkesztésű épülete a tervezési program és a terv folyamatos redukálása mellett, behatárolt anyagi keretből jött létre. Az 1100 lelkes zala megyei kis falu a termálvíz-forrása hasznosítására 2003-ban nagyszabású turisztikai beruházásba kezdett az Európai Unió és a magyar állam támogatásával. A beruházás termálfürdő és a hozzá tartozó szállodák építését tartalmazta, melyek a falu szélén épülnek a felújított és bővített iskola mellett, melynek terveit szintén Karácsony Tamásék irodája készítette. 2007-ben az uszoda megkezdte működését, a többi építési ütem, a szálloda és a kültéri medencék építését az anyagi források hiánya miatt elhalasztották.
- vezető tervező: Karácsony Tamás, Zombor Gábor
- építész munkatársak: Báger András, Bernard Bea, Falvai Balázs,Turai Balázs, Vági János, Vörös Tamás
- a tervezés/építés éve: 2005-2006/2006-2007
- fotó: © Árvai András, © Karácsony Tamás
- → az épület a "hazai középületek" térképen itt!
A meglévő általános iskolai tornatermet U-alakú beépítéssé egészíti ki a hozzá kapcsolódó L-alakú új uszodaépület, melyben úszóversenyekre alkalmas nagymedence, három kisebb medence, szauna és gőzfürdő van. A medencetér tömegét a rá merőleges, keskeny, kétszintes épületszárny kapcsolja össze a meglévő tornateremmel. A keskeny épületrész határolja a belső udvart az utca felől, földszintje fogadótér, az uszoda bejárata itt található, emeletén öltözők vannak.
"Ez a határozottan keskeny épületrész határterületté válik, egy semleges zónává, ami a minimális kiszolgálási képessége, és a [...] belső udvari medencék használói védelme mellett felkészít a letagadhatatlan falusi közeg és a városi attitűddel rendelkező sportuszoda közötti áthidalhatatlannak tűnő átmenetre."
A szerkezeteket, burkolatokat a szűkös anyagi lehetőségek és a kivitelező anyagkészlete határozta meg, a különféle elemek, mint az előregyártott vasbeton váz, a függönyfal, a csempék és a faburkolat az építészek gondos munkájának köszönhetően az épület magától értetődő megoldásaivá váltak. A tetőre napkollektorokat is szereltek. Az épület őszinte; a belső tér változásait és a szerkezeti döntéseket kis tömegmozgások, beharapások követik. A másik lényeges jellemző az átláthatóság; az előcsarnokból áttekinthető az egész épület. A külső természeti környezet felé hatalmas üvegfelületek néznek.
"a tervezők kezét a táj, a természeti adottságok vezették. Ez pontosan kiolvasható és folyamatosan megtapasztalható élmény az épület bármely pontján. Az egész épület világos, átlátható és tiszta, miközben a táj beszél."
Az anyagot gyűjtötte: Bárdi Emese, Békési Gáspár
(idézetek: Árvai András, Építészfórum)
Publikációk:
internetes:
- Árvai András: Falu végén kurta fürdő, in: Építészfórum, 2011. április 20.;
- Karácsony Tamás, Zombor Gábor: Fürdő a falu végén - a gelsei uszodáról másodszor, in: Építészfórum, 2011. május 19.;
- Torma Tamás: Jövőálmok csődgondokkal, in: Népszabadság Online, 2011. szeptember 30;
- Matkovich Ilona: A nagy termálbiznisz, in: Magyar Narancs, 2012. március 08.;
- Árvai András, Répás Éva, Villányi Norbert: Falu végén kurta fürdő (videó), in: 6b, 2011. március 20.;
- Csontos Györgyi, Csontos János: Tanuszoda és termálfürdő, Gelse (videó), in: Fiatal magyar építészet, 2013. november 04.;
Adatok:
- építtető: Gelse Község Önkormányzata
- alapterület: 3800 m2
- az épület linkje a tervező honlapján: monoSTUDIO