Telenor központi székház - Törökbálint

„Nemzetközi zártkörű pályázaton vettünk részt, ahol mellettünk olyan neves építészirodák is fel lettek kérve, mint a Közti, Szász Lászlóék, Erick van Egeraat budapesti irodája, valamint az NBBJ Architects Londonból. Érdekes helyzet állt elő, hiszen az NBBJ tervezte Norvégiában a Pannon anyavállalatának, a Telenornak a fornebui székházát, így jól ismerte a cég működésének alapelveit." - Zoboki Gábor

vezető tervező: Zoboki Gábor - Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda koordináló építész: Turi Zoltán építész tervezők: Borzák Richárd, Böhler Péter, Erőss János, Finta Endre, Mazzag Márton, Reppert Béla, Szatmári Gábor építész munkatársak: Fejes Gergő, Kovács Andrea, Leits Miklós, Madarasi-Papp Rita, Papp Annamária, Tolnai Linda, Sporaarchitects Kft.: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya építész konzulens: Itfornebu Eiendom (Norvégia) - Bjørn C. Sørum
tervezés/építés éve: 2005-2007/2008-2009
fotók: © Bujnovszky Tamás
→ az épület a “hazai középületek” térképen itt!

A székház minden gesztusa arra irányul, hogy az emberi alkotókészséget stimulálja. A norvég előképet követve a tér- és munkaerőszervezésben ez egyértelműen kitűnik – egy központi átriumra három irányból fűződik fel összesen kilenc szervezeti egység (unit). A Telenor fornebui székháza léptékében a törökbálintinak többszöröse (140.000 m²). Ott a központi átrium egy hosszúkás fedetlen köztér, melyre kétoldalról fűződnek fel az egységek, s ezek is egy-egy haránt-tengelyű átrium köré épülnek.

A törökbálinti székház aulájában a főszerepet a lépcső és az egységek közti átjárást lehetővé tevő hidak játsszák, de ide nyílik a főbejárat, itt van az étterem és az egyéb távolabbról érkező dolgozókat kiszolgáló funkciók, mint élelmiszerbolt, fitnesz terem és utazási iroda. A közösségi térben csocsó és pingpong asztal is található, a közös terek így sokrétűen ösztönzik a spontán találkozásokat és az emberi kapcsolatteremtést.

Nem csak az aula, de a szervezeti egységek is hasonló elven működnek. Az alapvetően szintenkén 35-40-főre tervezett irodai szárnyakban 'shared-desk' rendszer működik. Bár ebből kifolyólag nincs saját asztal, ahová 'haza lehet térni', de a munkához szükséges csoportosulásokat napi szinten képes lekövetni a felállás. A szárnyak előterében találhatóak a személyes holmikat tartalmazó szekrények, egy kávézó sarok, vizesblokk és egy nyomtató helyiség, illetve egy üvegfalú tárgyaló is. Ezek az ún. 'unit'-ok a norvég székház mintáját követve a tervezés és térszervezés alapegységeit jelentették.

Az épületben a munkaszervezésen felül gépészetileg is innovatív megoldásokat alkalmaztak. Nagy gondot fordítottak a minél környezetbarátabb működésre: 180 darab földhőszonda kielégíti az épület teljes fűtési hőigényét, s a hűtésben is nagy szerepet kap. A használati melegvizet nagyrészt napkollektorok állítják elő, s a szellőzés is hővisszanyeréssel van megoldva. A szén-dioxid kibocsátás az alkalmazott technológiának köszönhetően jóval a megszokott szint alatt van, több kritika is érte a beruházást mondván, hogy a telepítésből fakadó utazás lerontja a mérleget. Azonban a cég ezt is számításba veszi – a környezetvédelmi menedzser szerint a közlekedésből adódó szén-dioxid szennyezés nem éri el a vállalat összes kibocsátásának a 6%-át, amit tovább javít a saját buszjárat vagy az otthoni munkavégzés szorgalmazása.

Összességében egy valóban kortárs és előremutató irodaházként – joggal – vonult be a magyar középületek sorába.

Az anyagot gyűjtötte: Medvey Boldizsár